A tanul�si zavarok ter�pi�ja 

Vissza | Fel | Tov�bb

A KOMA t�mogat�s�val folytatott kutat�munka sor�n olyan fejleszt� anyagot dolgoztam ki, amely sz�les k�rben alkalmas a tanul�si zavarokkal k�zd� vagy r�szk�pess�gzavarokat mutat� gyerekek fejleszt�s�re, hi�nyoss�gaik cs�kkent�s�re, illetve megsz�ntet�s�re. A pedag�gusok maguk is korrig�lni tudj�k a kev�sb� s�lyos elt�r�seket, illetve a fejleszt� anyag rendszeres haszn�lat�val az �vod�kban �s az �ltal�nos iskola els� k�t �vfolyam�n cs�kkenthetik a r�szk�pess�ghi�nyuk miatt tanul�si neh�zs�gekkel k�zd� gyerekek sz�m�t. 

Gyarmathy �va

Fejleszt� foglalkoz�sok

Fejleszt� anyag pedag�gusok sz�m�ra

A hazai prevenci�s – els�sorban a szenzomotoros k�pess�geket c�lz� – fejleszt� foglalkoz�sokat Porkol�bn� Balogh Katalin (1989) ind�totta el. Az �ltala kidolgozott program n�gy r�szb�l �llt: a mozg�s, tests�ma, �szlel�s �s verbalit�s fejleszt�se. A programot az �vodai testnevel�s�r�kba be�p�tve dolgozta ki. A r�szk�pess�gek fejleszt�s�t c�lz� m�s hazai fejleszt�si program nem jelent meg. A tanul�si probl�m�k ter�let�n kidolgozott anyagok legt�bbje a m�r kialakult zavarok korrekci�j�t szolg�lta.

Az �ltalam kialak�tott fejleszt� anyag szeml�let�ben a Porkol�bn�-f�le programmal rokon, de a pszichomot�rium c�lzott fejleszt�se mellett az ingerfelv�tel �s -feldolgoz�s szintj�n is ny�jt fejleszt�si lehet�s�geket, s nem kifejezetten prevenci�s c�l�. A j�t�kok �s gyakorlatok a tanul�si zavarok kialakul�s��rt felel�s funkci�k fejleszt�s�re szolg�lnak. Nem program, hanem a k�l�nb�z� fejlesztend� ter�letekre �ssze�ll�tott foglalkoz�sok gy�jtem�nye, amelyb�l a pedag�gusok a helyi sz�ks�gletek figyelembev�tel�vel v�logathatnak �s a mint�nak megfelel� fejleszt� anyagokat k�sz�thetnek. A szakanyagok k�z�tti eligazod�st, a fejleszt� anyagok hat�kony kialak�t�s�t �s haszn�lat�t seg�ti az elm�leti bevezet�, a tanul�si zavarok szindr�ma ismertet�se, azonos�t�sa, a megel�z�s �s a ter�pia lehet�s�geinek gyakorlati �tmutat�ja.

A fejleszt� anyag jellemz�je, hogy nem ad konkr�t tervet a foglalkoz�sokra, hanem szempontokat k�n�l �s gyakorlati anyagot ny�jt. A tanul�si zavarok szindr�m�t k�l�nb�z� eredet� �s igen v�ltozatos t�netegy�ttes jellemzi. Ehhez a k�rnyezeti t�nyez�k �s hat�sok sokf�les�ge t�rsul. Ez�rt a pedag�gusok csak a helyi ig�nyekhez �s lehet�s�gekhez alkalmazkodva, megfelel� ismeretek �s anyagok birtok�ban k�pesek hat�kony fejleszt�st v�gezni.

A fejleszt� foglalkoz�sok kialak�t�sa

Amikor a fejleszt� foglalkoz�sokra tervet k�sz�t�nk, nagyon sok szempontot kell figyelembe venn�nk. Ha egy�nileg foglalkozunk egy gyerekkel, sokkal c�lzottabban v�laszthatjuk ki a megfelel� j�t�kokat, mint amikor 4-5 gyerekre tervez�nk. Csoportmunk�ban viszont �rv�nyes�lhet a t�rsak alak�t� hat�sa. Fontos tudnunk, hogy a fejl�d�sben vannak kiemelt ter�letek, amelyek fejleszt�se t�bb funkci�t is er�s�t. Ezek a nagymozg�sok, a tests�ma �s a tapint�s. Ilyen gyakorlatokat teh�t mindenk�ppen �rdemes nagy sz�mban be�p�teni a fejleszt�sbe. P�ld�ul az egyens�lyoz�s k�l�n�sen j�l fejleszti a figyelmet, m�g a ritmusj�t�kok nemcsak a hall�si differenci�ci�ban seg�tenek, hanem a sorbarendez�sben, mozg�sir�ny�t�sban is fontos szerep�k van.

Semmik�ppen nem elvesztegetett id� az, ha egy-egy gyerek olyan j�t�kot is j�tszik, amelyre „nincs sz�ks�ge”, hiszen �ppen az a c�lunk, hogy sz�vesen j�tsszon a foglalkoz�sokon, �s sikereket is el�rjen. Viszont amennyiben a sz�l�k egy�ttm�k�d�ek, javasolhatunk megfelel� j�t�kokat otthonra, ily m�don megsokszorozva a gyakorl�si id�t. Fel kell azonban h�vni a sz�l�k figyelm�t arra, hogy j�t�kr�l s nem munk�r�l van sz�. A fejleszt� foglalkoz�sok sor�n nagyon sok buktat�n, neh�zs�gen kell a pedag�gusoknak �tverg�dni�k, a fejleszt�s fokozottabb odafigyel�st, felk�sz�l�st k�v�n, mint egy tan�ra.

A fejleszt� foglalkoz�sok „t�zparancsolata”

– A nem �vodai csoportban vagy oszt�lykeretben szervezett, hanem kiv�logatott probl�m�s gyerekek sz�m�ra ind�tott fejleszt� foglalkoz�sokat lehet egy�nileg vagy csoportosan tartani, de hat f�n�l semmik�ppen sem lehet nagyobb a csoport. Agressz�v, impulz�v gyerekek eset�n a csoport n�gy f�b�l �llhat. Mindez az�rt fontos, hogy a foglalkoz�s vezet�je a megenged� attit�d mellett is stabilan k�zben tarthassa a folyamatot.

– A foglalkoz�sok hangulata legyen j�t�kos, kreat�v, s legfeljebb n�ha gyakorl� jelleg�. Ker�lj�k az iskolai helyzeteket. Sokat seg�t, ha k�rben helyezked�nk el, ha a csoportvezet� nem az asztalf�n foglal helyet, ha a gyerekekkel egy�tt �lvezi a j�t�kokat, sikereket, �tleteket.

– Fontos a rendszeress�g a foglalkoz�sok id�pontja �s helye tekintet�ben. J�, ha hetente t�bbsz�r is van foglalkoz�s, de a heti egyszeri alkalom a minimum. Lehet�leg ugyanazon a napon, ugyanabban az �r�ban �s ugyanott tal�lkozzunk a gyerekekkel.

– Egy-egy foglalkoz�st 30-45 percre tervezz�nk, s ezt igyekezz�nk betartani, de ha a gyerekek hamarabb elf�radnak vagy �ppen nagyon j�l j�tszanak, nem szabad mereven ragaszkodni az id�h�z.

– Lehet�leg nyugodt, ingerszeg�ny k�rnyezetben folyjon a fejleszt�s, mivel ezeknek a gyerekeknek k�nnyen elterel�dik a figyelm�k. Ez�rt j�, ha mindig ugyanabban a helyis�gben foglalkozunk vel�k, mert ott fokozatosan megszokj�k a berendez�st, az ablakb�l ny�l� kil�t�st stb.

– A gyerekeknek legyen �lland� hely�k, amely �ltal�ban spont�n kialakul, s amelyet a foglalkoz�s elej�n elfogadnak. Ez rendet biztos�t �s seg�ti a csoportalakul�st.

– A foglalkoz�soknak legyen egy bevezet� �s egy lez�r� szakasza, ez struktur�lja a helyzetet �s egyfajta biztons�got ny�jt.

– Minden egyes foglalkoz�sra k�sz�lj�nk fel, mindig tudjuk, hogy mit fogunk csin�lni, legyen el�k�sz�tve minden eszk�z, min�l kevesebb legyen az �resj�rat, mert ilyenkor ker�l sor fegyelmez�si probl�m�kra.

– El�re megtervezhetj�k t�bb foglalkoz�s menet�t, melyet azonban a gyerekek k�pess�geihez, motiv�lts�guk, csoportsz�nvonaluk alakul�s�hoz alkalmazkodva gyakran m�dos�tani kell.

– Minden foglalkoz�s ut�n �rjuk le minden gyerekr�l gondolatainkat, �rz�seinket, a fontosabb csoportt�rt�n�seket, lehet�leg szabad st�lusban, �tgondol�s n�lk�l. Ezeket k�s�bb munk�nkban hasznos�thatjuk.

�v�n�, napk�zis pedag�gus, fejleszt� pedag�gus, logop�dus, iskolapszichol�gus szervezhet j�t�kcsoportot, a tan�t�k a korrepet�l�s egy r�sz�t felhaszn�lhatj�k j�tsz�sra, �rdekesebb� �s hasznosabb� t�ve a foglalkoz�sokat. Am�g ugyanis egy gyereknek p�ld�ul alapvet� t�ri probl�m�i vannak, szinte lehetetlent k�r�nk t�le, mikor azt akarjuk, hogy tanuljon meg rendesen �rni.

Fejleszt� anyagok

A fejleszt� anyag jellemz�i �s fel�p�t�se

A fejleszt�s akkor a leghat�konyabb, ha pontosan tudjuk minden egyes gyerekn�l, hogy mit kell fejleszten�nk �s mivel. A tanulm�nysorozat el�z� r�sz�ben ismertetett m�don meg lehet hat�rozni azt a ter�letet, amelyen elmarad�s van, de a gyerekeknek a foglalkoz�sokon t�rt�n� megfigyel�se is sok inform�ci�t ny�jt. Term�szetesen egy-egy j�t�k sok ter�leten fejleszt, de a legt�bbn�l j�l k�r�l�rhat� a f� hat�s. A fejleszt� foglalkoz�sokhoz megfigyel�seink alapj�n ki lehet v�logatni a legmegfelel�bb gyakorlatokat, szem el�tt tartva olyan fontos t�nyez�ket is, mint hely- �s eszk�zlehet�s�gek, valamint saj�t �rdekl�d�s�nk. Ez ut�bbi nem elhanyagolhat� szempont, mert nagy �szt�nz�s a gyerekeknek, ha �rzik, hogy a feln�tt is j�l �rzi mag�t a foglalkoz�sokon.

A k�zreadott j�t�kok, gyakorlatok2 az alapfunkci�kban lemarad�st mutat� 5–10 �ves gyerekek fejleszt�s�re szolg�lnak �vodai �s napk�zis foglalkoz�sok keret�ben egyar�nt. A gyakorlatok kieg�sz�thet�ek, �jabb v�ltozatokat lehet kital�lni, �j j�t�kokat lehet gy�jteni. Aj�nlom emellett a H�velykujjam... c�m� kiadv�nyt (Rosta–Rudas–Kish�zi 1995), amelyben f�k�nt a k�z fejleszt�s�t, mozg�s�t, az ujjaknak az agyban t�rt�n� lek�pez�s�t er�s�t�, egyszer� n�pi �s gyerekmond�k�k gy�jtem�nye tal�lhat�.

Az �ltalam kialak�tott fejleszt� anyagban a kor�bbiakhoz k�pest az egyik jelent�s v�ltoz�s, hogy sorbarendez�ses, analitikus megk�zel�t�st k�v�n� feladatsort is tartalmaz. Ennek jelent�s�ge abban rejlik, hogy az �r�s, olvas�s, sz�mol�s els�sorban egym�s ut�ni, l�p�sr�l l�p�sre t�rt�n� feldolgoz�st k�v�n, m�g a tanul�si zavarokkal k�zd� gyerekek legnagyobb r�sz�re ink�bb a glob�lis inform�ci�kezel�s jellemz�, egyszerre jelen l�v� ingerekkel tudnak j�l teljes�teni (Gyarmathy 1996). Az iskolai munk�ban hat�kony inform�ci�felv�tel �s -feldolgoz�s er�s�t�se teh�t elengedhetetlen e gyerekek fejleszt�s�ben. Ennek ellen�re eddig csak Sindelar (1994) programj�ban3 tal�lkoztam ehhez hasonl�val, de ott is csak parci�lis helyet foglaltak el a fejleszt�sben a szerialit�st fejleszt� gyakorlatok.

A m�sik fontos v�ltoz�s az anyagban, hogy a j�t�kokat, gyakorlatokat k�l�nb�z� feladatlapok eg�sz�tik ki. A pap�r-ceruza fejleszt�s az �letkor el�rehaladt�val egyre nagyobb hangs�lyt kap, de ez nem jelenti azt, hogy a mozg�sos, akt�v tev�kenys�gre �p�t� gyakorlatok h�tt�rbe szoruln�nak. A feladatlapok akkor igaz�n hat�konyak, ha azokat a k�pess�geket, amelyeket j�t�kos, mozg�sos tev�kenys�gekben m�r megfelel� szintre tudtunk hozni, a gyermek k�tdimenzi�ban, pap�ron is gyakorolhatja.

Az �ltalam kidolgozott fejleszt�s h�rom f� r�szb�l �ll, ezeken bel�l h�rom-h�rom alr�szt k�l�n�tettem el a fejlesztend� ter�letek szerint.

·         Mozg�sfejleszt�s

o        tests�ma

o        egyens�ly

o        t�rorient�ci�

·         �szlel�sfejleszt�s

o        l�t�s

o        hall�s

o        tapint�s

·         Sorbarendez�s

o        sorozatok a t�rben

o        id�i sorbarendez�s

o        verb�lis sorozatok

K�l�nleges fontoss�g�, hogy a j�t�kok k�zben min�l t�bbet besz�ltess�k a gyerekeket, �s mi is igyekezz�nk min�l t�bbsz�r verb�lisan gazdag�tani a gyakorlatokat. A verb�lis sz�veget mozg�ssal sz�nezz�k (mond�k�k mozdulatokkal), a mozg�st verb�lis anyaggal, besz�ddel gazdag�tsuk. Sok gyerek �rkezik �gy az iskol�ba, hogy m�g az alapvet� kifejez�seknek sincsen a birtok�ban. Ezek a j�t�kok j� alkalmat ny�jtanak a sz�kincs gyarap�t�s�ra is, amellett, hogy a besz�ddel k�s�rt tev�kenys�g magasabb szint� feldolgoz�st jelent �s �gy a gondolkod�s fejl�d�s�t eredm�nyezi.

Gyakorlatok �s j�t�kok

Tests�ma

A k�rnyezetben val� t�j�koz�d�shoz az els� kiindul�pont saj�t test�nk. Minden tev�kenys�g�nk felt�telezi, hogy egyes testr�szeinknek urai vagyunk, mozdulatainkat ir�ny�tani tudjuk. Az ember kiscsecsem�kort�l kezdve fokozatosan ismeri meg a test�t, a lehet�s�geket, amelyekkel rendelkezik. Amennyiben ez a folyamat akad�lyba �tk�zik, komoly zavart szenvedhet a mozg�skoordin�ci� �s az �szlel�s. Sok gyerek szenved kisebb-nagyobb tests�mazavarban. Nekik arra van sz�ks�g�k, hogy tudatos�ts�k testr�szeiket, �lm�nyeket szerezzenek test�kkel kapcsolatban.

K�l�nb�z� t�rgyakat k�l�nb�z�en vinni – K�zh�ton, v�llon, fejen stb. t�rgyakat kell sz�ll�tani – k�nyv, f�zet, t�r�lk�z�, labda, kuglib�bu, babzs�k stb.

L�tr�n l�peget�s – Lefektetett l�tra fokai k�z�tt, majd fokain mennek – el�re, h�tra, kettes�vel l�pve, futva, valamit cipelve vagy egyens�lyozva.

„F�cska, v�ndorolj!” – Karik�kat tesz�nk le vagy rajzolunk a padl�ra, eggyel kevesebbet, mint ah�ny gyerek van. Mindenki be�ll egy karik�ba, akinek nem jutott, az �tnak ind�tja a f�kat a fenti mondattal, �s azt is megmondja, hogyan kell menni (guggolva, bal l�bon, keresztezett l�bbal stb.), k�zben � is elindul, �s szerez mag�nak helyet. Akinek nem jutott hely, az ind�tja a f�kat.

T�rgy�tad�s – L�bujjakkal, k�zh�ttal, v�llal pr�b�lhatnak kis t�rgyakat �tadni egym�snak. Csoportosan lehet l�ncban egyik helyr�l a m�sikra juttatni a dolgokat. Ehhez megfelel� t�rgyakat kell tal�lnunk: kend�, babzs�k, botocsk�k stb.

Egyens�ly

A legt�bb gyerek nagyon szeret hint�zni. A csecsem�k addig s�rnak, m�g nem kapj�k meg a k�v�nt ringat�st (a b�lcs� milyen r�gi, j� tal�lm�ny!). A fejl�d� idegrendszernek sz�ks�ge van ilyen jelleg� ingerl�sre, hi�nya neurol�giai zavarokat okoz. (Leped�ben forgat�ssal csecsem�kn�l neurol�giai betegs�geket gy�gy�tanak.)

A tanul�si neh�zs�gekkel k�zd� gyerekekn�l a figyelmetlens�g, sz�tsz�rts�g �ltal�nos t�net. Ezek h�tter�ben sejteni lehet az egyens�lyrendszer gyenges�g�t, ez�rt ennek ingerl�se j�t�kony hat�s� lehet. Az ezt c�lz� gyakorlatok igen j�l haszn�lhat�k a figyelem jav�t�s�ra.

Erdei s�ta – Utc�t rajzolunk vagy ragasztunk a f�ldre, ez lehet erdei �t, mell�je lehet tenni t�rgyakat (vir�g, gomba), melyeket s�ta k�zben �sszeszedhetnek a gyerekek. Az �tra akad�lyokat is lehet tenni (k�vek), melyeket �t kell l�pni�k a gyereknek stb.

L�bon hord�s – Egyik gyerek mez�tl�b r��ll a m�sik l�baira, �s az �gy viszi. Csukott szemmel is tal�lja ki, hogy a szoba melyik r�sz�be ker�lt. H�vjuk fel a figyelmet arra, hogy az egyens�lyra a hordott gyereknek is vigy�znia kell. A nagyobb test�eket vigye a csoportvezet�.

Krumplifut�s – Kan�lra krumplit tesz�nk, �gy kell eljutni egy meghat�rozott helyre, lehet akad�lyokon kereszt�l is.

T�rorient�ci�

A tests�ma- �s egyens�lygyakorlatokn�l a bels� t�rt�n�seken volt a hangs�ly, a t�rorient�ci�s gyakorlatokn�l a gyerekeknek �nmagukat kell a k�ls� k�rnyezetben elhelyezni�k. Az ember a dolgokat �nmag�hoz viszony�tva �li meg a t�rben – el�tte, m�g�tte, alatta, felette vagy mellette. Fontos, hogy ezek a rel�ci�k biztosan, tiszt�n m�k�djenek, k�l�nben �sszerendezetlenn� v�lik minden mozg�s, �szlel�s. K�l�n�sen neh�z a jobb–bal oldal megk�l�nb�ztet�se, mert az emberi test szimmetri�ja miatt nincs k�nny� t�mpont. Iskol�skorra �ppen ez a viszony�t�s nem alakul ki sok gyerekn�l, pedig az �r�s, olvas�s, sz�mol�s lehetetlenn� v�lik a rel�ci�k birtokl�sa n�lk�l.

Tanul�si zavarokkal k�zd� gyerekekn�l ez igen jellemz� probl�ma. Sz�mukra nincs k�l�nbs�g d–b, k�p–p�k stb. k�z�tt, a sz�mtani m�veletekn�l nem �rtik p�ld�ul, hogy a kivon�sn�l mit mib�l vegyenek el stb. Ezeket a viszonyokat nem lehet megtanultatni, a gyereknek mag�nak kell elsaj�t�tania sok tapasztalat alapj�n. Amelyik gyerekn�l ilyen jelleg� probl�m�t tal�lunk, mindenk�ppen pr�b�ljuk megnyerni a sz�l�t, hogy otthon is j�tsszanak fejleszt� j�t�kokat.

K�t fal k�z�tt s�t�tben – El�sz�r a terem k�t v�gpontja k�z�tt �tmennek �s sz�molj�k a l�p�seket, majd csukott szemmel igyekeznek el�rni a falat. A csoportvezet� seg�t az ir�nyelt�r�sekn�l. K�s�bb lehet akad�lyokkal fel�p�teni az utat.

Hol a l�mpa? – Az oszt�lyban l�v� t�rgyakat sorolj�k a gyerekek, �s mondj�k a helyzet�ket – magasan, m�lyen, valami alatt, valamit�l jobbra stb. Lehet j�tszani a „gondoltam egy t�rgyra” kital�l�st, a csoportvezet� fokozatosan k�zel�tve jel�li meg a t�rgy hely�t, a gyerekek csak akkor tippelhetnek, mikor m�r biztosak a dolgukban. K�s�bb az �gyesebb gyerekek is „gondolhatnak”.

Robotir�ny�t�s – Egy gyerek kimegy a szob�b�l, a t�bbiekkel kijel�l�nk egy t�rgyat vagy szem�lyt, amelyet, illetve akit meg kell �rintenie a robotnak. Mikor a gyerek bej�n, � mint robot meg�ll az ajt�ban, �s csak a t�bbiek utas�t�sai szerint cselekszik. A gyerekek ir�ny�tj�k, de csak ir�nyt jel�l� szavakat haszn�lhatnak – el�re, balra stb. –, majd ha m�r el�rt a c�lhoz, lent, feljebb stb. Mikor a megfelel� helyre ny�l a robot, akkor tapsolnak neki.

Tolat�s – P�ros j�t�k. Egyik gyerek h�trafel� megy, a m�sik ir�ny�tja az akad�lyok k�z�tt – jobb kezed fel� egy l�p�s, bal kezed fel� stb. Ezt akkor j�tszhatjuk, ha m�r a gyerekek egy r�sze biztos a jobb–bal megk�l�nb�ztet�s�ben �s ir�ny�tani tudj�k a t�rsukat.

L�t�s

A vizu�lis �szlel�s fejleszt�se nem a l�t�s�less�g jav�t�s�t jelenti (persze fontos, hogy amennyiben a gyereknek ilyen probl�m�ja van, szakemberhez k�ldj�k), hanem a felfogott k�p feldolgoz�s�t, egy�b �szleletekhez �s a mozg�shoz val� kapcsol�s�t c�lozza, hogy a gyerek integr�lni tudja a vizu�lis inform�ci�kat. Az aktivit�st a l�t�shoz k�t� gyakorlatok seg�tik a szem–k�z koordin�ci�j�nak fejl�d�s�t, a finommozg�s javul�sa az �r�s eredm�nyess�g�t n�veli.

Az iskolai munk�ban n�lk�l�zhetetlen a megfelel� fix�l�, p�szt�z�, keres� szemmozg�s, az alak–h�tt�r elk�l�n�t�s�nek k�pess�ge. A vizu�lis diszkrimin�ci�t, a szemmozg�st gyakoroltat� j�t�kok ezeket a funkci�kat jav�tj�k.

Ujjl�nc, orrl�nc – K�rben helyezkednek el a gyerekek, a gyuf�skatulya tetej�t adj�k egym�snak az ujjr�l ujjra. Lehet orr�l orra is j�tszani (tapasztalatom szerint a kicsik m�g annyira pisz�k, hogy nem lehet j�l �tadni a skatuly�t).

„�n l�tom, amit te nem l�tsz!” – Egy apr� t�rgyat �gy helyez�nk el a szob�ban, hogy k�z�pr�l j�l l�that� legyen. Egy gyerek vagy ak�r t�bb, aki nem volt benn a t�rgy elhelyez�sekor, k�z�pre �ll, �s a szem�vel pr�b�lja megkeresni. D�bbenetes �lm�ny a t�bbieknek, hogy amit �k j�l l�tnak, azt hi�ba n�zi a t�rsuk, s csak nehezen veszi �szre. Ha megtal�lt�k a t�rgyat, m�s megy ki. Eleinte el akarj�k dugni a t�rgyat, de k�s�bb r�j�nnek, hogyha a k�rnyezet�be illeszkedik egy kicsit, m�r neh�z �szrevenni.

Dobtaps – P�ros gyakorlat. Az egyik gyerek feldob egy labd�t, s miel�tt elkapn� a m�sik, beletapsol felfel� ford�tott tenyer�be. Ki tudja tov�bb csin�lni �gy, hogy nem veszti el a labd�t?

Hall�s

Ahhoz, hogy egy gyerek megtanuljon helyesen �rni, olvasni, n�lk�l�zhetetlen, hogy tiszt�n tudjon besz�lni. A megfelel� artikul�ci�t viszont csak akkor tudja elsaj�t�tani, ha k�pes differenci�lni �s sorba rendezni a hangokat. A tanul�si neh�zs�gekkel k�zd� gyerekek k�z�l sokn�l tal�lunk artikul�ci�s probl�m�kat, �s nem is v�letlen, hogy a logop�dia v�llalta fel el�sz�r az �r�s-olvas�s zavar korrekci�j�t, mert az artikul�ci�s neh�zs�ggel logop�dushoz ker�l� gyerekek k�z�l soknak az iskolai munk�ban is neh�zs�gei vannak. Az audit�v �szlel�st fejleszt� gyakorlatok els�sorban teh�t a hangdifferenci�ci�t, az ir�nyhall�st, a hanger�ss�g �s hangmin�s�g �szlel�s�t, a ritmus�rz�ket fejlesztik.

Hol ketyeg az �ra? – Egy hangosan ketyeg� �r�t elhelyez�nk a szob�ban, bek�t�tt szemmel kell megtal�lni.

Kakukk, hol vagy? – Egyik gyereknek bek�tj�k a szem�t, a p�rja lesz a kakukk, aki valahol a szob�ban elhelyezkedik. A bek�t�tt szem� mondja a fenti k�rd�st, a m�sik v�laszol, hogy „kakukk”, �gy kell megtal�lnia �t. Lehet egyszerre t�bb p�rral j�tszani, mindenkinek m�s madara van – ver�b, galamb, kacsa, csibe, varj� stb. –, s azt k�rdezik, „mad�rk�m, hol vagy?”, �s a p�rj�nak a megfelel� hangon kell v�laszolnia. A mad�rk�nak figyelnie kell, mikor sz�l az � p�rja.

H�nyat tapsoltam? – Egyszer� ritmust tapsol a vezet�, a gyerekek megmondj�k, h�nyat tapsolt. Ne legyen �t-hat tapsn�l hosszabb a feladat.

Tapint�s

Nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy a gondolkod�s fejl�d�s�nek egyik alapt�nyez�je a tapint�s. Az egy�n �s a k�lvil�g ezen a modalit�son kereszt�l ker�l k�zvetlen kapcsolatba egym�ssal. Egy t�rgy, anyag �llapot�t, kem�nys�g�t, �rdess�g�t, h�m�rs�klet�t stb. csak tapasztalat alapj�n lehet meg�llap�tani. A tapint�ssal �gyesednek az ujjak, a finommozg�s fejl�dik, a gyerekek kompetensebben ny�lnak a t�rgyakhoz. De mindenhez �rt�bben k�zelednek, ha m�r sokf�le tapasztalatot szereztek a t�rgyi vil�gr�l. A tapint�si gyakorlatok teh�t nemcsak a finommozg�st fejlesztik, hanem �ltal�nos fejleszt� hat�ssal b�rnak. Ez�rt nagyon fontos, hogy min�l t�bb ilyen jelleg� j�t�kot iktassunk a fejleszt�sbe.

Melyik az �n utam? – Egy vastag �s egy v�konyabb k�telet fektet�nk a f�ldre �gy, hogy t�bbsz�r keresztezz�k egym�st. Bek�t�tt szemmel kell tapint�ssal v�gigmenni a keskeny vagy a sz�les �ton. Az utat k�sz�thetj�k homokoz�ban vastag �s v�kony bottal megh�zva, ragaszthatjuk pap�rra fonallal �s ceruz�val, lehet �p�teni gyurm�b�l, agyagb�l stb.

V�logat�s – Bek�t�tt szemmel matematikarudakat, logikai k�szletet, gombokat stb. v�logatnak nagys�g vagy forma szerint, sorba rendezik, szort�rozz�k.

H�trajz – Ujjunkkal vagy botocsk�val a gyerekek h�t�ra rajzolunk k�l�nb�z� figur�kat (k�r, h�romsz�g stb.), �s ki kell tal�lniuk, mi volt az, vagy a mint�k k�z�l kell kiv�lasztani a megfelel�t. Lehet nagy nyomtatott bet�ket, sz�mokat is rajzolni. Ha kital�lta, �rja le, gyurm�b�l form�zza ki stb.

Sorozatok a t�rben

Az idegrendszeri rendezetlens�g, az egym�sut�nis�g, a t�ri viszonyok felfog�s�nak neh�zs�ge megnehez�ti a vizu�lis anyag feldolgoz�s�t. A t�riorient�ci�s zavar egyik speci�lis esete az egym�s ut�ni sorozatok k�vet�s�nek neh�zs�ge. Ha a gyerek m�r j�l kiismeri mag�t az alapvet� t�ri rel�ci�k k�z�tt, tov�bb lehet l�pni a sorozatok fel�, ami m�r a t�ri ir�nyul�s egy magasabb form�ja, t�bb elemet �s azok egym�shoz val� viszony�t tartalmazza.

Mi van messzebb? – A gyerekeknek k�t-k�t t�vols�got kell �sszehasonl�taniuk. P�ld�ul a szekr�ny vagy az ajt�, az �voda kapuja vagy a mennyezet, a lak�suk vagy az �voda konyh�ja, Amerika vagy a Duna.

Mi van feljebb �s lejjebb? – J�t�kosan elbesz�lget�nk a fent �s lent l�v� t�rgyakat �sszehasonl�tva. P�ld�ul a fejed vagy a l�bad van f�ntebb, �s ha alszol? A mennyezet vagy a k�m�ny van magasabban; ha sz�kre �llunk, mit tudunk el�rni; ha a tet�re rep�l a mad�r, magasabban lesz-e, mint amikor a ker�t�sre �l.

Rendszerez�s – A gyerekek rakjanak sorba nagys�g szerint kock�kat, korongokat, p�lcik�kat stb. Ha k�sz a sorozat, adjunk �jabb elemeket, amelyeket be kell sorolniuk a t�bbi k�z�.

Id�beli sorbarendez�s

Az egym�sut�nis�g �s az egyidej�s�g a tanul�si zavarokkal k�zd� gyerekek alapvet� probl�m�ja. Az id�ben t�ls�gosan t�vol l�v� elemeket nem tudj�k egys�gk�nt kezelni, ez�rt gyakran az egyes szavakb�l nem �ll �ssze sz�mukra a mondat. Az id� felfog�s�val is neh�zs�geik lehetnek. Vil�guk rendez�s�ben sokat seg�thet, ha megtanulj�k az id�beli viszonyokat, az id�tartamok nagys�g�t, egym�ssal val� �sszef�gg�s�t.

„�n elmentem a v�s�rba...” – J�tsszuk el az ismert dalocsk�t, amelyben a piacon v�s�rolt �llatokat soroljuk fel �gy, hogy mindig valaki be�ll a sorba, �s a megfelel� helyen a megfelel� �llat hangj�t hallatja. Hasonl�an j�tszhat�ak a „Juliska r�tre ment”, „Kiugrott a gomb�c a faz�kb�l” (a G�g�s G�n�r Gedeon c. k�nyvben megtal�lhat�ak); hasonl� sorol�s �nekeket kereshet�nk �s kital�lhatunk.

Adj hozz� egy mozdulatot! – A gyerekek k�rben �llnak. A csoportvezet� tesz egy j�l l�that� mozdulatot, a mellette �ll�nak ezt meg kell ism�telnie, majd egy mozdulatot hozz�tennie. A k�vetkez� mindig megism�tli az el�tte v�gzett mozdulatokat. Kisebb gyerekekn�l jobb, ha az eg�sz csoport v�gzi a mozdulatokat, �s a k�vetkez� csak hozz�ad.

Verb�lis sorozatok

A gyerekeknek nem kell �rni-olvasni tudniuk ahhoz, hogy a nyelvi elemeket gyakorolhass�k. A verb�lis elemek egym�sut�nis�g�t, rendszer�t m�r �vod�skorban elsaj�t�thatj�k a gyerekek, �s az iskol�ban is gyakorolhatnak az olvas�s �s �r�s megalapoz�s�hoz.

Minden sz�ra egy p�lcika – Mondunk egy mondatot, �s a gyerekeknek annyi p�lcik�t kell egym�s ut�n lerakniuk, ah�ny sz�t hallottak. Eleinte egyszer� (2-3 sz�b�l �ll�), majd egyre �sszetettebb, v�g�l hosszabb szavakat is tartalmaz� mondatokat �ll�tsanak �ssze.

Tal�ld ki, h�ny sz�! – Mondunk egy mondatot, �s a gyerekeknek meg kell mondaniuk, h�ny sz� volt benne. Eleinte egyszer� (2-3 sz�b�l �ll�), majd egyre �sszetettebb, v�g�l hosszabb szavakat is tartalmaz� mondatokat �ll�tsunk �ssze.

Robotparancsnok – Sz�tagolva mondunk utas�t�sokat, mint egy robot, �s a gyerekeknek el kell v�gezni�k azt, amit mondtunk. A szok�sosn�l kicsit nagyobb, kb. 2 mp-es sz�neteket tartunk, hogy nehez�ts�k a gyerekek dolg�t. (Pl. E-meld fel a jobb ke-ze-det!, F�-s�ld meg a pad-szom-sz�-dod ha-j�t!, J�rd k�-r�l a ter-met t�r-pe-j�-r�s-ban!)

Rejtv�nygy�jtem�ny

Gy�jtem�nyemben a feladatlapokat rejtv�nyeknek nevezem, mert a gyerekeknek is �rdekesebb �s izgalmasabb rejtv�nyeket fejteni, mint feladatokat v�gezni. A feladatlapok tekintet�ben pontosan ugyanazokat az elveket kell alkalmaznunk, mint amelyeket a j�t�kkatal�gusn�l m�r megismert�nk. A gyerekek k�v�ncsis�g�ra, j�t�koss�g�ra, bels� hajt�erej�re kell �p�ten�nk. A feladatok megold�sa izgalmas rejtv�nyfejt�s kell hogy legyen. Ink�bb t�bbsz�r kapjanak egy-k�t rejtv�nyt a gyerekek, mint egyszerre sokat.

A pap�r-ceruza feladatok4 ugyan�gy, mint a j�t�kok �s gyakorlatok a fejlesztend� ter�letek szerint csoportos�tva ker�ltek a gy�jtem�nybe. A fejleszt�si hangs�ly azonban kiss� eltol�dik. A tests�ma fejleszt�se ink�bb gyakorlatok sor�n lehet sikeres, �gy csak n�h�ny feladattal reprezent�lt a pap�r-ceruza jelleg� feladatok k�z�. Ugyanakkor a finommotorika fejleszt�s�re igen alkalmasak a pap�r-ceruza feladatok.

A rejtv�nygy�jtem�ny eg�sze az �r�s-olvas�sban – kult�r�nk szerint – hagyom�nyos balr�l jobbra t�rt�n� halad�st sulykolja, mozg�s- �s l�t�sszinten r�gz�ti. A t�rorient�ci�s, finommotorikai, figyelmi �s sorbarendez�si gyakorlatok mindig az �r�s-olvas�snak megfelel� ir�nyban haladnak.

Az egyes fejlesztend� ter�letek szerint elk�l�n�tett feladatcsoportok el�tt pontos le�r�st kapnak a pedag�gusok arr�l, hogyan haszn�lhatj�k hat�konyan a gy�jtem�nyt, valamint �j feladatok, rejtv�nyek k�sz�t�s�hez, gy�jt�s�hez is kapnak szempontokat. �gy �lland�an b�v�thet�, fejleszthet� az anyag. A k�vetkez�kben r�viden bemutatok n�h�ny feladatot �s instrukci�t a rejtv�nygy�jtem�nyb�l.

T�rorient�ci�

A t�rorient�ci� fejleszt�s�ben a k�l�nb�z� helyzetek felismer�se �s azonos�t�sa a c�l. Tudatosodnia kell az ir�nyok megk�l�nb�ztet�s�nek �s annak, hogy a dolgok milyen ir�nyban helyezkednek el. �szrev�tlen�l kialakul ez a k�szs�g, ha erre felh�v� feladatokat kapnak a gyerekek.

A t�rorient�ci� fejleszt�s�re alkalmasak a k�l�nb�z� labirintus jelleg� rejtv�nyek is. Ezek a finommotorik�t is fejlesztik, hiszen gyakran el�g keskeny vonalak k�z�tt kell a ceruz�val haladni. Egyszer� labirintusokat k�nnyen rajzolhatunk. Kis �br�kkal, ak�r gyereknyomda-figur�kkal tehetj�k �rdekess� a feladv�nyokat.

A kirak�s j�t�kok, a mintaut�nz�s a t�ri viszonyokat, az elemek egym�shoz val� kapcsolat�t is tudatos�tj�k. Sok gyerekj�t�k, �p�t�kock�k, LEGO stb. alkalmas lehet. A pap�r-ceruza �br�k k�vet�se itt is a val�s�gnak a pap�ron t�rt�n� megjelen�t�s�t ny�jtja. A t�rorient�ci�s rejtv�nyek csoportosan is alkalmazhat�ak, term�szetesen kisebb l�tsz�m mellett jobban tud a pedag�gus a gyerekekre figyelni.

Melyik j�rm� �ll ford�tva a sorban?
 

A finommotorika fejleszt�se

Az ebben a r�szben tal�lhat� feladatok az �r�shoz sz�ks�ges vonalvezet�si k�szs�get, a mozdulatok precizit�s�t k�v�nj�k n�velni. A gyerek egyeneseket h�zogat, karik�kat, hull�mvonalakat rajzol. Az els� oszt�lyosok egyik nagy k�nszenved�se a monoton feladatok sora. N�h�ny �tlettel kellemesebb� tehetj�k ezeket a feladatokat.

M�r az �vod�ban is �ppen azok a gyerekek nem szeretnek �s nem akarnak rajzolni, akiknek probl�m�t jelent a ceruzafog�s, a pontos vonalak kialak�t�sa. A rajzos feladatok nekik is siker�lm�nyt jelenthetnek, mert kev�s vonallal sz�p k�pet alkothatnak.

A finommotorik�t fejleszt� feladatokn�l alapszab�ly, hogy el�sz�r min�l nagyobb m�retben kelljen a gyereknek az �br�t elk�sz�tenie. Kezdhet�nk a homokoz�ba rajzolni vonalakat, karik�kat, egy�b figur�kat. Ut�na nagyobb pap�ron �rdemes folytatni. Sajnos kev�s els� oszt�lyban jut arra id�, hogy a bet�ket el�sz�r �js�gpap�rra, hatalmas m�retekben megrajzolhass�k. A sok gyakorl�s pedig meghozn� az eredm�nyt. Lehet, hogy f�l�v v�g�re nem tudn�nak minden bet�t, de �v v�g�re mindenki tudna �rni.

A nyuszi egy t�skebokor k�r�l fut a kutya el�l.
Vezesd a ceruz�ddal �gy, hogy ne menjen le az �tr�l!
 

Figyelem

A koncentr�ci�s k�pess�gek fejleszt�s�re a gy�jtem�nyben olyan feladatok szolg�lnak, amelyekben a gyereknek az olvas�shoz hasonl�an balr�l jobbra kell k�vetnie egy-egy �brasort, �s utas�t�s szerint kell megjel�lnie az adott t�pus� k�pet. Nagyon kell arra �gyelni, hogy a gyerekek betarts�k az ir�nyt. Ne �sszevissza keressenek, ne is oszlopokban, hanem sorban, ahogy egy k�nyvben kell haladni. �gy ezekben a feladatokban nemcsak a koncentr�ci�s k�pess�g fejl�dik, hanem az olvas�s mozg�sir�nya is. A szemmozg�sir�ny begyakorl�sa seg�t az olvas�shoz sz�ks�ges halad�si ir�ny megtanul�s�ban.

N�zd v�gig sorban a kuty�kat, �s karik�zd be azokat, amelyek �gyesen felemelik a mancsukat, ahogy itt a k�pen l�tod!
 

T�rbeli-id�beli sorbarendez�s

Ezekben a feladatokban a l�p�sr�l l�p�sre t�rt�n� inform�ci�feldolgoz�st gyakoroltatjuk. Az egym�sut�nis�g, sorrendis�g az emberi gondolkod�sban kit�ntetett szerepet j�tszik. A kisgyerekek gondolkod�sa ink�bb holisztikus, az egyszerre jelen l�v� ingereket eg�szlegesen fogj�k fel. A k�pek seg�tik �ket, hogy a sorbarendez�ses, egym�s ut�ni logikai rendet k�v�n� feladatokat el tudj�k v�gezni. Ez�rt minden �bra, k�p, szeml�ltet�s egy-egy t�masz az iskolai feladatokban.

A sorbarendez�st fejleszt� feladatok egyik t�pus�ban sorozatokat kell befejezni, illetve alkotni. A l�p�sr�l l�p�sre t�rt�n� feldolgoz�st itt is a k�pszer�s�g seg�ti. Sormint�k �s logikai rendek kialak�t�sa a feladat. Ezekb�l a feladatokb�l is csak egyet-egyet adjunk a gyerekeknek, �s ne t�l gyakran. A monotonit�s igen f�raszt�, �s ellen�ll�st kelt. Hagyjunk el�g id�t, hogy alapos munk�t v�gezhessenek! Figyelj�k, meddig tudnak koncentr�ltan dolgozni az ilyen feladaton az egyes gyerekek. Ha azt l�tjuk, hogy valaki f�rad, abbahagyja, nem kell unszolni, hanem egy m�sik alkalommal ism�t adjuk oda a rejtv�ny�t, hogy folytassa a megold�s�t.

A sorozatok m�sik t�pus� rejtv�nye k�pekb�l �ll. Az el�k�sz�t�sben ezeket fel kell v�gni. C�lszer� g�mkapoccsal vagy egy�b m�don �sszefogni az �sszetartoz� sorozatokat. A gyerekeknek �sszekeverve, rendezetlen�l adjuk ezeket a k�peket, �s nekik kell megfelel�en sorba rakniuk. Mennyis�gi, id�beli �s t�rbeli sorozatokat egyar�nt tartalmaznak a rejtv�nyek. A t�bb k�pb�l �ll� sorozatok nehezebbek. A mennyis�gi �s t�rbeli k�psorok k�nnyebbek, mint az id�beli sorozatok, mert az id� vizu�lisan csak egy absztrakci�n kereszt�l foghat� meg. Ez�rt t�bb k�p az id�beli egym�sut�nis�got t�rbeli v�ltoz�sok sorozat�n �t jelen�ti meg. A legnehezebb, amikor �rtelmezni is kell a t�rt�n�sek egym�sra k�vetkez�s�t, �s csak �gy alak�that� ki a helyes sorrend. A k�pek kirak�sakor is mindig ragaszkodjunk a balr�l jobbra t�rt�n� elrendez�shez.

Akad�lyt ugrik a l�.
 

Nyelvi sorbarendez�s

Kit�ntetett fontoss�g�ak a sorozatok k�z�tt, de csak akkor kezdj�nk szavakkal is foglalkozni, ha a t�rbeli �s id�beli szekvenci�k ter�n m�r valahogy elboldogul a gyerek. Egyszerre csak egy feladatot kapjon k�zbe. Fontos, hogy legyen id� arra, hogy pr�b�lgassa a szavakat. Egy�nileg vagy kiscsoportban a legjobb ezeket a rejtv�nyeket megoldatni, mert j�, ha hangosan is kimondj�k a gyerekek a szavakat, keresik a hangokat, sz�tagokat.

Ilyen feladatokat rendszeresen �ssze�ll�thatunk, csak k�peket, rajzokat kell gy�jten�nk vagy k�sz�ten�nk.

H�ny „k” hanggal kezd�d� �llat k�pe van itt?
Sz�nezd ki mind, amelyiket megtal�ltad!
 

�sszefoglal�s

A tanul�si zavarokkal k�zd� gyerekek sz�m�t jelent�sen cs�kkenten�, ha az oktat�si int�zm�nyekben megfelel� fejleszt� anyagok �lln�nak rendelkez�sre. Tekintettel arra, hogy a tanul�si neh�zs�gek eredet�kben �s t�neteikben is sokf�l�k, a fejleszt� anyagoknak is ehhez a sokf�les�ghez kell alkalmazkodniuk. Akkor tud a pedag�gus a leghat�konyabban seg�teni, ha meg tudja �llap�tani azokat a hi�nyoss�gokat, amelyek a k�pess�gdeficithez vezetnek, �s ennek megfelel� fejleszt�st tud biztos�tani. Ez akkor lehets�ges, ha mind a probl�m�k felismer�se, mind a fejleszt� anyagok haszn�lata �s kialak�t�sa ter�n megfelel� ismeretekkel rendelkezik.

A jelen munk�ban le�rt fejleszt� anyag legf�bb jellemz�je, hogy rugalmasan alak�that� a gyerekek k�pess�gei szerint. A pedag�gusok maguk tudj�k kialak�tani, �sszegy�jteni a sz�ks�ges feladatokat, mivel a m�r megl�v� anyag megismer�s�vel �s a szakmai szempontok elsaj�t�t�s�val nem mechanikusan hajtanak v�gre egy programot, hanem alkot�an, a gyerekek k�pess�geinek figyelembev�tel�vel alak�tj�k ki a fejleszt� anyagot.

Irodalom

Hamr�k A.–Magyar E.–Murak�zyn�, Balogh J.–Dr. Sz�szi F.-n�: �komb�kom. Fejleszt� gyakorlatok az olvas�s- �s �r�sk�szs�g kialak�t�s�hoz. 1990.

Gosztonyi J.-n� (szerk.): K�rnyezet�nk. Budapest, 1986, FPI.

Gyarmathy �.: J�t�kkatal�gus: tanul�si zavarokkal k�zd� gyerekek. In: P. Balogh K. (szerk.): Iskolapszichol�gia, 20, Budapest, 1991, ELTE.

Gyarmathy �.: Tanul�si zavarokkal k�zd� tehets�ges gyerekek azonos�t�sa. Doktori (PhD) �rtekez�s, Debrecen, 1991, KLTE.

Porkol�bn� Balogh K.: �vodai fejleszt�s a tanul�si zavarok megel�z�s�re. Pedag�giai f�zetek. Eger, 1989, Heves Megyei Tan�cs Pedag�giai Int�zete.

Rosta K.–Rudas Zs.–Kish�zi G.: H�velykujjam... A k�z�gyess�g fejleszt�s�nek j�t�kos lehet�s�gei. Budapest, 1995, Logop�dia Kiad� GMK.

Sindelar, B.: Teilleistungsschw�chen. Wien, 1994, Eigenverlag.

Jegyzetek:

Kezd�lap | A tanul�si zavarok szindr�ma a szakirodalomban | Besz�dpercepci�, olvas�s, helyes�r�s | Hiba�zenet kezel�se olvas�skor | Meixner Ildik� - Munk�ss�gom t�zis-szer� �sszefoglal�sa | Besz�d�szlel�s, szenzoros eml�kezet �s diszlexia | Hogyan tov�bb a harmadik �vezredben? | A tanul�si zavarok ter�pi�ja |  Az agyi aktivit�s zavara �s a diszlexia | Az agy �s a hangok vil�ga | A nyelv agyi reprezent�ci�j�nak fejl�d�si v�ltoz�sai �s zavarai | A fejl�d�si zavarok vizsg�lata �s a megismer�studom�ny | Apr� jelek, finom elt�r�sek | Gyermekek a mobil inform�ci�s t�rsadalomban | Az olvas�si k�szs�g fejleszt�se